Hasonmás - Surrogates

Sims 4 ver.1.2.7

Gyártási költség: 80 millió $
Bevétel az első három hét alatt: 43 millió $

1997-ben egy hosszú és fárasztó filmes munka után otthon pihentem és vártam a következő forgatást. A pihenés és várakozás végül több hónapig tartott, ez alatt elkezdtem a Sims 2-vel játszani.

Annak aki nem ismeri, megpróbálom röviden elmagyarázni a játék lényegét: létrehozunk egy animált figurát, melynek minden főbb paraméterét beállíthatjuk. Lehet férfi, nő vagy gyerek, kövér, kopasz, néger vagy akár ferdeszemű, fehérbőrű nő szőke afróval. Ezután hozzárendelhetünk egy ruhatárat, majd megadhatunk néhány személyiségjegyet, érdeklődési kört és egyebet is. Ha elkészültünk, bérelünk egy lakást, munkát keresünk, szórakozni, sportolni járunk stb. A Simeket rendszeresen etetni, fürdetni kell, WC-re kell vinni, társadalmi életet kell élni velük. Más Simekkel kapcsolatba kerülve a személyiségjegyeiknek megfelelően viselkednek, és kialakulhat szimpátia, barátság vagy ellenszenv az egyes figurák között. A játék különféle célokat tűz ki: előrelépés a munkahelyen, új bútor vásárlása, megismerkedés új Simekkel, flört, szex, házasság, gyerekvállalás.

A Sims játékból 100 millió példányt adtak el világszerte (és még kétszer ennyien játszanak kalózmásolatokon), és egy felmérés szerint a játékosok 86%-a elsőre saját magát rajzolja meg Sim-figuraként, hogy megpróbáljon a valódinál sikeresebb és szórakoztatóbb életet élni. A maradékból 12% szexuális fantáziáját rajzolja meg, és megpróbálja az első adandó alkalommal levetkőztetni a kitalált figurát. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Kara (USCCB) a Sims játékot 2005-ben családrombólónak, sőt egyenesen a sátán művének minősítette. (Ugyanez a püspöki kar elsőként gratulált Barack Obama amerikai elnöknek a Nobel-békedíjhoz, órákkal az után, hogy az bejelentette újabb harmincenezer amerikai katona Afganisztánba telepítését a tálibok ellen.) Amennyiben a játékból az fejlődik ki, amit a filmben láttunk, nem biztos, hogy a püspökök rosszul ítéltek.

A képen: a férj a munkából hazatérve feleségére gondol, de asszonyát rajtakapja saját húgával (Sims 3)

A Hasonmás forgatókönyve megfelelne a Sims játék továbbfejlesztett változatának, ahol az ember már nem egy animált figurát irányít a számitógép monitorán, hanem egy hús-vérnek tűnő, mesterséges humanoidot. A cselekmény korában az emberek már hasonmásaikon keresztül élik életüket, valódi kapcsulatuk embertársaikkal nincs. Mindenki "tökéletes", nincs se bűnözés, se rasszizmus hiszen bárki bármilyen külsőben mutatkozhat.

A film főszereplője Tom Greer (Bruce Willis) középkorú FBI nyomozó, aki társával, Peters ügynökel (Radha Mitchell) felderít egy gyilkos konspirációt, mely milliók -- valódi -- életébe kerülhet.

A cselekmény felvezetése ugyanolyan dokumentumfilm jellegű, mint a District 9 volt. Ebből megtudhatjuk, hogy az ismert világot az emberek helyett az otthonról irányított hasonmások élik. Van viszont egy emberekből álló társaság, akik az úgy nevezett Próféta vezetésével küzdenek az új életforma ellen. Szeretnék a hasonmásokat elpusztítani, és visszavenni tőlük az életet. Ez a csoport egy elzárt városrészben húzza meg magát, ide hasonmások be sem mehetnek.

Egy különös gyilkosság kelti fel Greer és Peters ügynök figyelmét: egy szórakozóhely mögötti sikátorban ismeretlen fegyverrel lelövik a hasonmások feltalálójának fiát, azaz annak hasonmását. A probléma csak az, hogy a hasonmást olyan elektrohullámmal hatástalanítják, ami a telepatikus irányítórendszeren végigmenve megöli az irányítót is.
A képen: Peters és Greer FBI-ügynökök hasonmásai

Ahogy Greer ügynök a fegyver után kutat, váratlan akadályokba ütközik a nyomozóirodán belül is, miáltal elveszíti jelvényét és hasonmását is. A nyomozást nem adja fel, hanem kijön a szobájából, és emberként veszi fel a harcot a hasonmáskonspiráció ellen.
Innentől kezdve a film már az "ember a gép ellen" jegyében zajlik és a végkifejletben az ember diadalmaskodik.

A képen: a hasonmás majdnem tökéletes

A Hasonmásban van egy jó adag a Szárnyas fejvadász, az Én, a robot és a Terminátor című filmekből. Ez utóbbi nem véletlen, ugyanis a rendező és a forgatókönyvírók a T3-ból jöttek. A film ötlete a 2005-ben megjelent azonos című képregénysorozathoz köthető, ezt dolgozták mozivászonra az alkotók.

Ha egy Jonathan Mostow rendezésében készült Bruce Willis-filmet képzel el az ember, akkor egy akciójelenetekkel teli, "shoot 'em up", "kill 'em all" (röviden: nyírjunk ki mindenkit) típusú 90 percre számít a moziban. Bruce Willis színészi játéka nem a Drágán add az életed (Die Hard 1-4) filmsorozatban látotthoz hasonló, hanem a Terry Gilliam rendezte 12 majom (12 Monkeys - 1995) mentálisan zavarodott poszt-apokaliptikus figurájához. Lenyűgözően alakítja a sérült pszichéjű idegent egy ismerős, de számára idegen világban, ahogy hasonmása nélkül, saját testét használva kénytelen végigjárni a hasonmásoktól zsúfolt tökéletes világot. Jól érzékelhető, hogy ebben az új világban az ember a gyengébb: lemaradt attól, amit kényelme érdekében alkotott:

A film végén Greer ügynök, morális válságán túllépve, egy másik hús-vér ember segítségével, szoftveresen, egy gombnyomásra megsemmisíti az összes hasonmást. A világon megáll az élet, a robotok ott esnek össze helyben, ahol éppen vannak. A tehetetlenné vált emberiség kénytelen előjönni sötét zugából, és egymásra utalva újra kezébe venni a világ irányítását.