The Invention Of Lying

Jézus az Office-ból

Gyártási költség: 18 millió $

Bevétel az első három hét alatt: ugyanennyi

Egy képzelt világban ahol mindenki igazat mond, kivéve egy embert, a hazugságot valamiféle szuperhős tulajdonságaként kell elképzelni. Ha ezt az embert történetesen Ricky Gervais alakítja, adottnak hihetünk egy fordulatokban gazdag, humoros és szórakoztató mozifilmet, ahol a hazug ember mindenkinek az eszén túljár, de a film végén morális igazságtétel születik, és a hazug emberből igazmondó lesz.

A The Invention Of Lying (nincs még végleges magyar cím, szó szerint a Hauzugság feltalálása) egy olyan világot mutat be, ahol az emberek nem tudnak hazudni, mindenki igazat mond. Nem is csak igazat mondanak, de minden egyes gondolatukat kimondják, és nincs képzeletük sem. Mark Bellison (Ricky Gervais) forgatókönyvíróként dolgozik egy filmstúdióban, ahol fantázia hiányában hiteles történelmi eseményeket olvasnak föl. Ebben nem túl sikeres, elveszíti a munkáját, pénze nincs, főbérlője is kirakja. A nő, akinek udvarol, Anna (Jennifer Garner), első randijukon megmondja neki, hogy nem lesz köztük soha semmi, mert Mark génjei folytán közös gyermekük nem olyan lenne, mint amilyet ő szeretne. Markot csak a csoda mentheti meg a depressziótól és a lecsúszástól.

Kilátástalan helyzetében véletlenül rájön, hogy képes hazudni, és ezze előnyére fordítani a számára hátrányos helyzeteket.

Nem hazudtak, hanem csaltak. Gazdagok lettek.

Újonnan szerzett képességével Mark nekivág megváltoztatni az életét. Tekintettel arra, hogy a társadalomban mindenki igazat mond, senki nem kérdőjelezi meg azokat az állításokat, amiket Mark csak kitalál. Így hamar pénzhez jut és visszaszerzi állását is. Innentől már csak Annának kell olyasmiket mondania, amitől a nő megváltoztatja a véleményét és hozzá megy feleségül.

Amennyi potenciálisan vicces jelenet képzelhető el a főszereplő helyzetében, annyira nagy csalódás a nézőnek, hogy sorra elmaradnak a poénok. Attól eltekintve, hogy milyenek lennének a termékreklámok egy hazugságmentes világban, semmi eredetit nem látunk. A helyzetkomikum helyett a cselekmény átmegy egy messianisztikus figura ügyetlenkedésébe, és ez után a film nem a hazugság, hanem a keresztény vallás feltalálásáról szól. Ezt viszont a Gervaisnél intellektusban gazdagabb Monty Python csoport sokkal szórakoztatóbban adta elő a Brian életében.

Az angol királynő megkért, hogy dedikáld neki ezeket a régi hadüzeneteket. Imádta a Wayne világát!

Ricky Gervais első mozifilmjén azt érezni, hogy az alapötlettel ki is merült a forgatókönyvírók fantáziája. A cselekmény sok esetben a színészekre és a mellékszereplőkre hagyja a munkát abban a reményben, hogy megmentik a lyukas és kidolgozatlan jeleneteket. Rob Lowe és Jennifer Garner mindent meg is tesz, de a Jézust és Mózest játsszó Gervais végleg belevész a "van-e isten", és a "lehet-e jó az isten, ha meghal a kedvenc háziállatunk" típusú egysíkú moralizálásba.

Egy ilyen ötletből sokkal jobb filmet lehetett volna kihozni, ha profi forgatókönyvíróra bízzák, vagy ha legalább Jim Carrey játssza a főszerepet. Carrey filmjében, a Minden6óban (Bruce Almighty, 2003) sokkal szórakoztatóbb volt Isten szerepében, mint Gervais, a sótlan messiás.

Ahogy a The Office sorozat amerikai változata melléfogás volt, úgy ez az amerikanizált BBC-tévéjáték vígjátéknak való eladása is. Ha van Isten, ezt a filmet biztos nem nézi meg.

A csúf igazság - The Ugly Truth

Munkahelyi viszonyok

Gyártási költség: 38 millió $
Bevétel három hónap alatt: 171 millió $

A rom-com (romantic comedy, azaz romantikus vígjáték) műfaj kedvelői a statisztikák szerint többnyire hölgyek. Ők előnyben részesítik a meseszerűen romantikus történeteket a hihetőekkel szemben, illetve elnézik az itt-ott erőltetett cselekményt a happy end érdekében.

Az ilyen filmek általában nem sok meglepetést tartogatnak, negyed óra eltelte után már ismerjük a főszereplőket, és ha gondolatban előretekerünk, láthatjuk, kik csókolóznak majd a film végén a holdfényben. Olyan az egész, mint egy Colombo-epizód: a legelején megtudjuk, ki a gyilkos, tudjuk, hogy a film végén egy barna ballonkabátos, szivarozó figura leleplezi majd, de kíváncsiak vagyunk, hogy a kettő között mi történik.
Néznek-e férfiak ilyen filmeket?

A Micsoda nő (Pretty Woman 1990) 1989-ben csupán 14 millió dollárból készült, de 460 milliós bevételt hozott. Korabeli felmérések szerint a kétórás filmet moziban megtekintők 84%-a (házas)pár volt. Hogy a mozizást a férfiak kezdeményezték volna, azt kétlem.

A brit filmgyártás rom-com klasszikusa a 2003-as Igazából szerelem (Love Actually) fantasztikus szereposztással és 246 millió dolláros vetítési bevétellel (gyártási költség 40 millió $). Ez a több szálon futó film nem rugaszkodott el meseszerűen a földtől, átlagos és hétköznapi történetek feldolgozásával operált. Amerikában nem is volt túl nagy sikere, harmadannyian látták a mozikban, mint a világ többi országában együttvéve. Ez az arány más filmeknél általában 50-50%.

A csúf igazság (The Ugly Truth) forgatókönyve megpróbál hitelesnek látszani azzal, hogy a történetet egy átlagos munkahelyi kapcsolatból indítja. A főszereplőnő Abby Richter (Katherine Heigl) televíziós producer egy helyi tévétársaságnál. Igazi akarnok, aki mindent irányít maga körül. Bár fiatal harmincas és nagyon vonzó, magánéleti sikerekről nem nagyon tud beszámolni; a neki megfelelő "tökéletes" férfinak legalább tíz lehetetlen feltételt kell teljesítenie. Mivel ilyen férfival nem találkozott még, egy kicsit frusztrált.

Alacsony nézettsége miatt a tévétársaság átvesz egy nagysikerű, helyi kábeltévés műsort Mark Chadway (Gerard Butler ) vezetésével. Címe: A csúf igazság. Chadway egy kőkorszaki bunkó szemével látja a női-férfi kapcsolatokat, a műsorába betelefonálókat ennek jegyében látja el párkapcsolati tanácsokkal. A botrányos megnyilvánulások miatt Chadway műsora igazi siker, és új munkaadójánál Abby lesz a producere. A "control freak" producernő sikertelenül próbálkozik új munkatársának betörésével, és mivel Chadway műsora hatalmas siker, Abby egyre tehetetlenebb.

A fordulat akkor jön, amikor Abby szomszédjába költözik egy jóképű fiatal orvos, de hiába a szőkeség minden próbálkozása, nem tud kierőszakolni egy randevút a dokival. Elkeseredésében Chadwayhez fordul segítségért, kinek hímsoviniszta attitűdje taszítja, de tanácsainak hála, Abbynek összejön a randi. Abby Chadway receptje szerint játssza a barátnő szerepét, de a film hátralevő részében a munkahelyi kapcsolat lassan vonzalommá alakul, és a film végére szerelmes lesz egymásba a két munkatárs.

A forgatókönyv semmi újdonsággal nem szolgál, a recept az "ellentétek vonzzák egymást" séma, kiegészítve néhány megbotránkoztatónak szánt jelenettel vagy párbeszéddel. Polgárpukkasztónak szánt káromkodások egy karrier példaképnek is alkalmas szingli sikernő szájába adva, popsinveregetés és bikinis iszap- (vagy szirup) birkózás szolgálnák a filmbeni karakterek természetességét.

Hármasban az ikrekkel. Ennél tényleg csak egy frusztrált harmincas nő jobb

A színészi teljesítmény meglepően jó. Heigl még csak felkapaszkodóban van a hollywoodi ranglétrán, de a Grey's Anatomy hat évadjának sikerével a háta mögött -és túl a kötelező Playboy fotózáson-, már csak a jó filmszerepekre kellene koncentrálni. Ezzel a kasszasikerrel a háta mögött ügynöke biztosan pofátlan magasságokba fogja a gázsiját emeltetni.
Gerard Butler legemlékezetesebb alakítása Leonídász király volt a 300-ban, majd Guy Ritchie filmjében a RocknRolla-ban is főszerepet kapott. Ezekhez képest a színlelt orgazmust népszerűsítő, bunkó macsó szerepe egy picit visszalépés.
Mindketten jól viszik végig a néhol igen bárgyú cselekményt, szerencsére a film végén a happy-end nem giccsesre, hanem humorosra sikerült.

A film a kategória rossz génjeit legyőzve -és hála a legjobbjukat nyújtó színészeknek- szórakoztató, de nem marad emlékezetes. Legkevésbé azoknak a nézőknek fog tetszeni, akiknek férjük munkahelyén olyan főnökkel kell együtt dolgozniuk mint a filmben szereplő Abby Richter. Ők rettegni fognak minden céges bulitól és többnapos csapatépítőtől.Váratlan! A színésznő nem vetkőzik!

Zombieland

Ezek Michael Jacksont is kinyírták volna

Gyártási költség: 23 millió $
Első három hét bevétele: 63 millió $

*** Figyelem! Az alábbi írás spoilert tartalmaz! ***

1983-ban Michael Jackson elkészítette a Thriller című dalához tartozó videoklipet, mely tulajdonképpen egy 14 perces zombi horrorfilmparódia.
A klip gyártása akkoriban rekordnak számító 500.000 dollárba került, és sikere megnyitotta a kaput a többi fekete zenész televíziós szereplése felé, ugyanis a Thriller előtt az MTV (Music Television) nem sugározta rendszeres műsorában fekete zenekarok klipjeit.

A Thriller volt az első korhatár nélkül megtekinthető zombis film, melyet a tévében mindenki láthatott.

Az első zombis horrorvígjátékot 1945-ben mutatták be Amerikában, címe: Zombik a Broadwayen. A 68 perces mozifilm nagy siker lett, bár a mai mozba járó biztosan halálra unná magát rajta.

Viszont a Zombieland vetítésén senki sem fogja halálra unni magát. A film a kezdéstől izgalmas, és a főcímet megelőző jelenetekből pontosan látszik, hogy nem lesz tele gyomorforgató vérfürdős jelenetekkel, hanem a legjobb esetben is csak gusztustalan figurákkal, akik a legkülönfélébb módon pusztulnak el főszereplőink jóvoltából.

A túlélés egyik fő szabálya: szakíts meg minden érzelmi szálat! A kislány Hannah Montana-játékért könyörög

A történetben egy titokzatos kór a beteg embereket zombikká változtatja, akik módszeresen levadásszák a még egészséges lakosságot, így Amerika egy tetemektől bűzlő, életveszélyes romhalmazzá válik.

Négy főszereplőnk közül Tallahassee (Woody Harrelson) a fiát a zombiknak köszönhetően elveszítő apa, aki mindenre lő, ami él (?) és mozog, Columbus (Jesse Eisenberg) a fóbiákkal teli, stréber alak, aki saját szabálykönyve alapján menekül a zombik elől szüleihez és a két testvér Wichita (Emma Stone) és Little Rock (Abigail Breslin), a két csalónő, akik a Nyugati-partra tartanak az állítólag szabad és biztonságos övezetbe.

A film Columbus történetével kezdődik, aki a kollégium egyedüli túlélőjeként szüleihez igyekszik haza. Menet közben Tallahassee-hez csapódva folytatja útját, majd mikor véletlenül a lányokba botlanak, több nézeteltérésen és konfrontáción keresztül végül négyen folytatják útjukat Kaliforniába, a Pacific Playground vidámparkba, ahol kiderül, hogy nincs zombimentes övezet. Itt következik be a végső leszámolás, ami egyetlen zombifilmből sem hiányozhat.

A túlélés másik szabálya: a jó fizikum. Először a kövérek mentek el...

A filmben láthatunk egy nagyon vicces cameot Bill Murraytől, aki mint Beverly Hills-i zombi tűnik fel. Rajongói biztos nem tudják, hogy a filmkészítők ezt a részt Patrick Swayze-nek szánták. Az eredeti forgatókönyv tisztelgett volna a Ghost és a Dirty Dancing című filmek előtt azzal, hogy egy zombitámadás alatt Swayze megjelenik Columbus háta mögött zombiként, mint ahogy a Ghost legcsöpögősebb jelenetében barátnője mögött jelent meg a két karja. Tallahassee és Swayze verekedése közben Woody Harrelson elkapja Patrick Swayze-t, és feje fölé emelve ugyanúgy megpörgeti, mint azt Swayze tette Jennifer Gray-jel a Dirty Dancing katarktikus (és csöpögős) zárójelenetében. Sajnos a nemrég elhunyt sztár, betegsége miatt már nem tudta a cameot vállalni.

Hasonmás - Surrogates

Sims 4 ver.1.2.7

Gyártási költség: 80 millió $
Bevétel az első három hét alatt: 43 millió $

1997-ben egy hosszú és fárasztó filmes munka után otthon pihentem és vártam a következő forgatást. A pihenés és várakozás végül több hónapig tartott, ez alatt elkezdtem a Sims 2-vel játszani.

Annak aki nem ismeri, megpróbálom röviden elmagyarázni a játék lényegét: létrehozunk egy animált figurát, melynek minden főbb paraméterét beállíthatjuk. Lehet férfi, nő vagy gyerek, kövér, kopasz, néger vagy akár ferdeszemű, fehérbőrű nő szőke afróval. Ezután hozzárendelhetünk egy ruhatárat, majd megadhatunk néhány személyiségjegyet, érdeklődési kört és egyebet is. Ha elkészültünk, bérelünk egy lakást, munkát keresünk, szórakozni, sportolni járunk stb. A Simeket rendszeresen etetni, fürdetni kell, WC-re kell vinni, társadalmi életet kell élni velük. Más Simekkel kapcsolatba kerülve a személyiségjegyeiknek megfelelően viselkednek, és kialakulhat szimpátia, barátság vagy ellenszenv az egyes figurák között. A játék különféle célokat tűz ki: előrelépés a munkahelyen, új bútor vásárlása, megismerkedés új Simekkel, flört, szex, házasság, gyerekvállalás.

A Sims játékból 100 millió példányt adtak el világszerte (és még kétszer ennyien játszanak kalózmásolatokon), és egy felmérés szerint a játékosok 86%-a elsőre saját magát rajzolja meg Sim-figuraként, hogy megpróbáljon a valódinál sikeresebb és szórakoztatóbb életet élni. A maradékból 12% szexuális fantáziáját rajzolja meg, és megpróbálja az első adandó alkalommal levetkőztetni a kitalált figurát. Nem véletlen, hogy az Egyesült Államok Katolikus Püspöki Kara (USCCB) a Sims játékot 2005-ben családrombólónak, sőt egyenesen a sátán művének minősítette. (Ugyanez a püspöki kar elsőként gratulált Barack Obama amerikai elnöknek a Nobel-békedíjhoz, órákkal az után, hogy az bejelentette újabb harmincenezer amerikai katona Afganisztánba telepítését a tálibok ellen.) Amennyiben a játékból az fejlődik ki, amit a filmben láttunk, nem biztos, hogy a püspökök rosszul ítéltek.

A képen: a férj a munkából hazatérve feleségére gondol, de asszonyát rajtakapja saját húgával (Sims 3)

A Hasonmás forgatókönyve megfelelne a Sims játék továbbfejlesztett változatának, ahol az ember már nem egy animált figurát irányít a számitógép monitorán, hanem egy hús-vérnek tűnő, mesterséges humanoidot. A cselekmény korában az emberek már hasonmásaikon keresztül élik életüket, valódi kapcsulatuk embertársaikkal nincs. Mindenki "tökéletes", nincs se bűnözés, se rasszizmus hiszen bárki bármilyen külsőben mutatkozhat.

A film főszereplője Tom Greer (Bruce Willis) középkorú FBI nyomozó, aki társával, Peters ügynökel (Radha Mitchell) felderít egy gyilkos konspirációt, mely milliók -- valódi -- életébe kerülhet.

A cselekmény felvezetése ugyanolyan dokumentumfilm jellegű, mint a District 9 volt. Ebből megtudhatjuk, hogy az ismert világot az emberek helyett az otthonról irányított hasonmások élik. Van viszont egy emberekből álló társaság, akik az úgy nevezett Próféta vezetésével küzdenek az új életforma ellen. Szeretnék a hasonmásokat elpusztítani, és visszavenni tőlük az életet. Ez a csoport egy elzárt városrészben húzza meg magát, ide hasonmások be sem mehetnek.

Egy különös gyilkosság kelti fel Greer és Peters ügynök figyelmét: egy szórakozóhely mögötti sikátorban ismeretlen fegyverrel lelövik a hasonmások feltalálójának fiát, azaz annak hasonmását. A probléma csak az, hogy a hasonmást olyan elektrohullámmal hatástalanítják, ami a telepatikus irányítórendszeren végigmenve megöli az irányítót is.
A képen: Peters és Greer FBI-ügynökök hasonmásai

Ahogy Greer ügynök a fegyver után kutat, váratlan akadályokba ütközik a nyomozóirodán belül is, miáltal elveszíti jelvényét és hasonmását is. A nyomozást nem adja fel, hanem kijön a szobájából, és emberként veszi fel a harcot a hasonmáskonspiráció ellen.
Innentől kezdve a film már az "ember a gép ellen" jegyében zajlik és a végkifejletben az ember diadalmaskodik.

A képen: a hasonmás majdnem tökéletes

A Hasonmásban van egy jó adag a Szárnyas fejvadász, az Én, a robot és a Terminátor című filmekből. Ez utóbbi nem véletlen, ugyanis a rendező és a forgatókönyvírók a T3-ból jöttek. A film ötlete a 2005-ben megjelent azonos című képregénysorozathoz köthető, ezt dolgozták mozivászonra az alkotók.

Ha egy Jonathan Mostow rendezésében készült Bruce Willis-filmet képzel el az ember, akkor egy akciójelenetekkel teli, "shoot 'em up", "kill 'em all" (röviden: nyírjunk ki mindenkit) típusú 90 percre számít a moziban. Bruce Willis színészi játéka nem a Drágán add az életed (Die Hard 1-4) filmsorozatban látotthoz hasonló, hanem a Terry Gilliam rendezte 12 majom (12 Monkeys - 1995) mentálisan zavarodott poszt-apokaliptikus figurájához. Lenyűgözően alakítja a sérült pszichéjű idegent egy ismerős, de számára idegen világban, ahogy hasonmása nélkül, saját testét használva kénytelen végigjárni a hasonmásoktól zsúfolt tökéletes világot. Jól érzékelhető, hogy ebben az új világban az ember a gyengébb: lemaradt attól, amit kényelme érdekében alkotott:

A film végén Greer ügynök, morális válságán túllépve, egy másik hús-vér ember segítségével, szoftveresen, egy gombnyomásra megsemmisíti az összes hasonmást. A világon megáll az élet, a robotok ott esnek össze helyben, ahol éppen vannak. A tehetetlenné vált emberiség kénytelen előjönni sötét zugából, és egymásra utalva újra kezébe venni a világ irányítását.

Ghostbusters 3 - hír, pletyka, stb.

60 évesen már ne...

Egy éve nyilatkozta Bill Murray, hogy készül a Szellemirtók 3 forgatókönyve, és megkeresték az első rész színészeit, hogy elvállalnák-e harmadjára is a főszerepet.

Sigourney Weaver jelen állás szerint nem vállalja, Bill Murray hajlandó lenne rá, ha a szellemirtók között egy nő is helyet kapna.

Az első részt 1984-ben mutatták be a mozikban és a 30 millió dolláros gyártási költségnek közel tízszeresét hozta be a film.
Ezt követte 1989-ben a második mozifilm, mely 25 millió dollárba került, és szintén tízszeres pénzt hozott.

A 2011-re tervezett harmadik filmre annyit szánnak, mint az első kettőre összesen. Csoda lenne, ha ez is tízszeresen térülne meg.

A képen látható poszter hamisítvány

Vakító fehérség - Whiteout

Színtelen üresség

Gyártási költség: 35 millió $
Premier hétvége bevétele (USA) 10 millió $

Valaki a múltkor azt mondta egy filmről, hogy a trailer alapján már ismerte a történetet, és ahhoz képest a film csalódás volt és unalmas. Mindez az utóbbi idők egyik legkiemelkedőbb sci-fi-jével kapcsolatban hangzott el. Trailer nélkül a filmek kilencven százalékát soha nem nézné meg senki, az biztos. Ennek ellenére én magam trailert nem nézek, mert tudom, hogy azt nem a film rendezője, hanem a stúdió píárosai vágják össze azzal a kizárólagos céllal, hogy becsalogassák a nézőket a moziba. A filmplakátok is ilyenek, nekem a trailer ellenében, a poszter kelti fel az érdeklődésemet.

A Vakító fehérség megtekintése után kijelenthetem, hogy a plakátja nagyon tetszik. Viszont ez az össz pozitívum amit a filmről mondani tudok.
A trailerben is látható az a jelenet a film elejéről, hogy a főszereplőnő – Kate Beckinsale – zuhanyozik. Biztos lesznek olyanok, akik csak azért ülnek be a moziba, hogy ezt a jelenetet végignézzék, hátha feltűnik egy nedvesen csillogó, takaratlan felszín, melyet még egyetlen paparazzinak sem sikerült lefotóznia a malibui strandon.

Nekik mondom: kár a gőzért. A forgatáson ugyanis a színésznő nem volt hajlandó kamera előtt áztatni az alfelét, és ragaszkodott a fenékdublőrhöz. A kanadai produkciós cég erre nem volt felkészülve, így kénytelen-kelletlen hirdetést adott fel a helyi lapban, melyben 173 cm magas, 55 kg súlyú, barna hajú fiatal nőt keresett. A hölgy, akit a sok jelentkező közül fenékdublőrnek felvettek, azóta sikeresen szerepelt Kate Beckinsale hasonmásaként a Playboy magazin csillogó lakkfelületű, kihajtható oldalain.

A szemérmes brit színésznő egy interjúban elárulta, hogy külsejével nem elégedett, és bevallja, hogy jobb az ágyban, mint a konyhában. A The Sun bulvárlap által megkérdezett férfiolvasók 100%-a azt válaszolta, hogy nem érdekelné, milyen K. B. a konyhában, mert ott is csak szeretkezni akarna vele... Dekadens metropolita fellengzés.

A képen Kate Beckinsale, akit az Esquire magazin az évszázad legszexibb nőjének választott

Visszakanyarodva a filmelemzéshez: titok titok hátán, izgalom, feszültség, az ember küzdelme a természettel – na ez mind hiányzik a Vakító fehérségből. Van helyette buta párbeszéd, rossz vágás és iszonyatos rendezés.

Aki egy újabb Kardhalat (Swordfish) vár Dominic Sena rendezőtől, az engedje lejjebb a mércét, és emlékezzen Janet Jackson korábbi MTV-videoklipjeire, amelyeket szintén ő rendezett, mert azokhoz képest nem lesz akkora a csalódás.

A film egy izgalmas krimi akar lenni, de a "vajon ki tehette?" kérdést túl hamar felváltja a "kit érdekel?!". Ezen még a helyszín sem segít, bár a zord Antarktisz maga is megfelelő izgalmat kínálna, hisz mindenki el tudja képzelni, milyen veszélyes lehet ott, milyen az, amikor több hetes hóviharok miatt nem lehet a tábort elhagyni, eleve távol lenni a civilizációtól és a hideg fogságában egy bázison várni az utánpótlást, ami majd valamikor megérkezik. Ezt a témát viszont sokkal hitelesebben dolgozta fel John Carpenter A valami (The Thing, 1982) című filmben, úgyhogy a Vakító fehérségnek még ezzel is meg kell küzdenie.

A képen: tökéletes smink -40 Celsius fokon

Rengeteg a flashback, ami dramaturgiailag indokolt is például akkor, amikor a főszereplőnőt megismerjük: hogyan alakult úgy az élete/karrierje, hogy a Déli-sarkon kötött ki? De teljesen fölösleges a flashbacket flashbackelni, vagy olyan eseményekre emlékeztetni a nézőt, amik pár perccel ez előtt történtek!

Volt egy pont, amikor azt gondoltam, hogy ezt a filmet szellemi fogyatékosoknak készíthették, ugyanis a szörnyű párbeszédek alatt rendre felbukkant a narráció, amely teljesen fölöslegesen összegezett olyan történéseket, amelyekre akkor is rájön a néző, ha hang nélkül nézi a filmet.

A mozi vége felé a hármas verekedést olyan rosszul vették fel, hogy nem lehet tudni, mi történik a képernyőn. Ha ezt izgalomfokozónak szánták, akkor jobban oda kellett volna figyelni a forgatókönyvre (négyen dolgoztak rajta!), hogy ne legyen a cselekmény már a film elejétől fogva kiszámítható. Tulajdonképpen egy CSI-epizódot láthattunk a mozivásznon, ahogy valaki az IMDB-n nagyon találóan megfogalmazta: a CSI Antarktika pilotepizódját. Hát, remélem nem lesz folytatás!

Az alábbi képen: részlet a Whiteout képregényből, melyből a film forgatókönyve készült